A CNV Sovereign hadihajó fedélzetén ma hajnalban nincs egy ember se, ki szívesen dugná ki fejét a takaró alól. Jace egy rágóautomatával viaskodik éppen, de ő se élvezheti sokáig ezt a lusta napot, Ánya friss hírekkel visz új életet az üres tekintetekbe. „Prescott elnök visszatért” - jelenti ki hidegen, s az első reakció se várat magára sokat. „A seggfej mit vár, jöjjön a vörös szőnyeg?”
Túl hosszú volt ez a háború ahhoz, hogy egy elbujdosott politikusnak csak úgy megbocsásson bárki, nem látják őt szívesen itt, s a fekete helikopter se kíséret nélkül érkezik. Fénylők egész hada van a különjárat nyomában, a hajó egyetlen perc alatt idegenek megszállóhelye lesz, a hatalmas tűzharcban úgy tűnik, ezek sose akarnak elfogyni. „Aztán óvatosan parkolja le azt a szép új Hollót” - üdvözli bajsza alatt Dom a vendégeket, a puskaropogások elcsendesedésével pedig földet is ér a gép, Prescott lép ki elsőként az ajtón, a tenyérbe mászó pofája mintha semmit se változott volna az évek alatt.
Hőseink nem ragaszkodnak a kötelező protokollhoz, szúrós tekintetük sejtetni engedi, hogy elnöküket éppen a pokol legmélyére kívánják, a politikus viszont még csak nem is méltóztatik ezzel törődni. A rangidős tisztet keresi, az útbaigazítást követően pedig állna is már tovább fontoskodva, előtte azonban még átad egy lemezt Marcusnak. „Remélem, nem a bevásárló-listája” - mondja hősünk undorodva, de miután lejátsszák a felvételt, flegma vigyoruk hamar az arcukra fagy. „Tud a fénylőkről. És öregebbnek is látszik, mint mikor...” - kezdi a mondatot remegő hanggal Dom, de gondolatát már Marcus fejezi be. „Mint mikor láttuk meghalni.”
A lemezt Marcus apja, Adam Fenix küldte. „Megoldást találtam a fénylők problémájára” - szól az üzenet, a számítógépnek viszont nincs ideje dekódolni a teljes videó-anyagot, a csatahajót újabb támadás érte. A szivaros hős lassan ocsúdva fel a látottakból, némi habozás után határozott döntést hoz: „Most mindenki kihúz, és elintézzük a seggfejeket”.
Homéroszi magasságokba emelkedett ostrom veszi kezdetét, a fedélzeten fénylők portyáznak, szemük dühtől lüktet, hörgő sikolyuk a szart is megfagyasztja az emberben, mi mozog, s nem közülük való, az gyors halálra számíthat. A négy veterán egy repeszgránáttal vág köztük utat, majd hordók, s fadobozok védelme mögül elkezdődik az ellentámadás, Dom rég volt ilyen ideges. „Szétcsesztétek a paradicsomaimat, seggfejek” - üvölti, s addig markolja a ravaszt eszelős, semmibe meredő szemekkel, míg fegyvere hosszú, fémes kattogással nem figyelmeztet a kötelező újratöltésre.
A lángok körbezárják hőseinket, a hangosbeszélőn félelemtől elcsukló férfihang kér segítséget, Prescott az, megölték a parancsnokot, s az ő percei is meg vannak számlálva. Helikopter csapódik a fedélzetbe, a sűrűn kavargó, fekete füst mélyen a tüdőkbe jut, néhány méternél tovább alig látni most, siker koronázza a mentőakciót, de ünnepelni korai még, a hajót hatalmas polipkarok kezdik átfonni. A fémváz deformálódni kezd, hőseink spártai katonaként törnek előre, egy számítógépes hang viszont hamar jeges vizet borít minden túlélő nyakába: befejeződött az evakuálás, az utolsó mentőcsónak is elhagyta a fedélzetet. Méterekért folyik a háború, a fénylők inváziója ellen Marcus, Dom, Jace és Ánya egyre nehezebben veszi fel a harcot, míg ketten lőnek folyamatosan, a másik kettő újratölt, nem szólnak egymáshoz, az ezüsthát lépegetőinek rakétái se használnak itt már, mindent elsöprő robbanás vet véget a csatának. A CNV Sovereign odaveszett.
Játékteszt hamarosan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése